Keleti szőnyegek színei és jelentéseik.
A csomózás megkezdése előtt a gyapjúszálakat először megfelelő vastagságúra sodorták, majd természetes festékanyagokkal színezték. Ezeket növényekből, ásványokból és állatokból nyerték ki, amik könnyen elérhetőek voltak a nomádok számára. Ez a folyamat nem csak színt, de védőréteget is adott az amúgy igen kényes gyapjúnak, ami így akár évszázadokon át megőrizheti pompás fényét és állapotát.
A XIX. század közepén a városi szőnyegekben megjelentek a szintetikus festékek. Ezek lényegesen felgyorsították a színezési és előkészítési folyamatot, de sosem tudták azt a minőséget produkálni, amit természetes társaik, ezért azokról most nem beszélünk.
A színek nagy jelentőséggel is bírtak, mivel mindegyikük mást szimbolizál. A leggyakrabban előforduló színek:
Kék
A kék színhez főként indigó növényt használtak, de előfordult ásványok felhasználása is, mint például a lapis lazuli és a türkiz. Ezen anyagok használata lehetővé teszik a kék szín széles palettájának megjelenítését.
Kék szín jelentése: Kultúránként eltérően jelentheti a magányt, igazságot és a túlvilágot is.
Sárga
A sárga szín eléréséhez főleg növényeket használtak, mint például a kurkuma, aranyvirág, százszorszép vagy sáfrány.
Sárga szín jelentése: A nap színe, hatalmat és dicsőséget jelképez.
Zöld
A zöld színhez szintén leginkább növényi festékeket használtak, mint például a pipacs levél vagy a csalán, azonban sokszor előfordult, hogy a kékhez valamint a sárgához felhasznált anyagokat keverték a zöld szín eléréséhez.
Zöld szín jelentése: A reményt, az életet és a megújulást jelképezi. Mohamed próféta színe, ezért ritkán használják, mert tiszteletből nem szeretnek rálépni.
Érdekesség: Csak az a szőnyegkészítő mester használhat zöld színt, aki már megjárta Mekkát és megvilágosult.
Barna
A barnát vas-oxidból vagy különböző növények kérgéből és gyökereiből nyerték ki, például dióhéjból és fagyöngyből. Előfordult, hogy állati eredetű színezékkel keverték, például a bíbortetűből kivont kárminsav, ami intenzív vöröses barna színt adott a gyapjúnak.
Barna szín jelentése: A földet és a termőföldet szimbolizálja, valamint a termékenység jelképe is.
Piros
A piros színhez szintén a bíbortetűből kivont kárminsavat használták, amit kiszárítottak, majd porrá őröltek. Ezen felül a hagyma héját is felhasználták a színezéshez.
Piros szín jelentése: Szerencsét és örömöt jelképez, de jelenthet gazdagságot, szépséget és bátorságot is.
Fekete
A fekete szín eléréséhez is többféle megközelítést alkalmaztak. Az egyik módszer a növények elégetése volt, majd az ebből keletkezett hamuval szinte teljesen feketére színezték a gyapjút. Ásványok közül ehhez használtak ólmot és vas-oxidot is.
Fekete szín jelentése: Gyakran csak díszítésként, vagy kontraszt hozzáadásáért használták, de jelenthet kárt, pusztítást és gyászt is.